2015. július 12., vasárnap

Színházi élmények 9. - Én és a kisöcsém (Operettszínház)

2015. március 13-án mutatták be a Budapesti Operettszínházban Eisemann Mihály és Szilágyi László Én és a kisöcsém című operettjét Lőrinczy Attila átdolgozásában. A sikerdarab ősbemutatója óta többször is visszatérő darab története szerint Kató, a gazdag tápszergyáros lányát apja egy gazdag emberhez, Andersenhez óhajtja adni, üzleti okokból kifolyólag. Kató azonban egy roppant önfejű lány, akit nem lehet csak úgy odaígérni bárkinek. Mikor aztán találkozik a férfival, aki nem tudja ki ő, titkárnőnek nézi, halálosan beleszeret - ezért úgy dönt, megleckéztetni a nőkről alkotott véleménye miatt. Férfinak öltözve útitársául szegődik Andersennek, a végén pedig természetesen halálosan egymásba szeretnek.


A szereposztásban olyan nevek tűnnek fel, mint Szinetár Dóra, Dolhai Attila, Szendy Szilvi, Kékkovács Mara, Csonka András, és még sokan mások. Szinetár szereplése azért is különleges, mert két év kihagyás után tért vissza az Operettszínház színpadára a művésznő, valamint a Romeo és Júlia legendás párosa (Szinetár-Dolhai) is újra együtt játszik benne. A siker természetesen garantált!

A dalokat valószínűleg még azok is kívülről fújják, vagy legalább ismerik, akik nem operett-rajongók. A "Pá, kis aranyom, pá", a "Mia bella signorina" csak kettő a sok közismert dal közül. Hiába, Eisemannt boldog-boldogtalan ismeri, beleégett a köztudatba.

A Zabakol tápszergyár reklámfilmforgatásába csöppenünk rögtön az elején, melyben Szendy Szilvi hatalmas csecsemőnek öltözve jelenik meg. Ez talán a legkülönlegesebb jelmez az egész darabban, meglepő, megnevettet, és közben annyira abszurd, hogy az ember kicsit fogja is a fejét miatta. A darab további részeiben feltűnő jelmezek is nagyszerűek, bár inkább már autentikusak, a tánckar öltözékei folytatják ezt a túlnagyított, groteszk értelmezést.

A darabban feltűnnek modern elemek is (szelfi), kissé eltér egy tipikus operettől, kicsit modernebb az egész, és a vége ugyan az, amire az ember számít, kicsit mégsem érzi azt, hogy a szokásos operett-sémát követné, rendszerűen.

Szendy Szilvi - Szinetár Dóra
Bele kell tenni olyan poénokat, fordulatokat, amelyek ma aktuálisak. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy húsz, harminc év múlva ugyanezek a poénok nem ülnek majd. El kell fogadni azt, hogy az a munka, amit ennek az operettnek az átdolgozásába fektettünk, csak itt és most érvényes. Néhány évtized múlva az akkori alkotóknak kell újra korszerűvé tenni ugyanezt a darabot.  (KERO)


Személyes megdöbbenésem a darab kapcsán az volt, hogy én ugyan imádtam Szinetár Dóra korábbi előadásait, szerepeit, de féltem, hogy valamiért ez nem fog menni neki. Nem volt megalapozott a félelem, csak egy megérzés. Szerencsére kellemesen csalódtam, fantasztikusnak tartottam az előadását - egy tinilány szerepében nehéz volt már elképzelni, de mégis sikerült, ettől színész a színész! Remélem a továbbiakban is láthatjuk az Operettszínház színpadán!

A képek forrása: Budapesti Operettszínház

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése