2014. február 22., szombat

Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa (A Végzet Ereklyéi 5.)

Eredeti cím: City Of Lost Souls
Fordítás: Kamper Gergely
Kiadás: Könyvmolyképző, 2012
Oldalszám: 510
Miután Jace és Sebastian eltűnnek a tetőn, mindenki a keresésükre indul, de mintha eltűntek volna a föld színéről. Szép lassan az Árnyvadászok csökkentik a prioritását Jace megtalálásának, ám Clary nem adja fel; megtalálja a fiút, aki azonban már nem olyan, mint volt. Megváltozott, Sebastion bábjává vált, valami különös erős összeköti őket, és nem ölhetik meg az egyiket anélkül, hogy a másik túlélje. Mit lehet ilyen helyzetben tenni?

És vajon Jace és Clary szerelme kibírja ezt még?

Imádom a sorozatot. Imádom Jace-t. Clary nem idegesít. Legszívesebben egy hatalmas ajándékkosarat küldenék Cassie-nek, amiért megírta ezt a csodálatos sorozatot, ezt a csodálatos világot!

 De! 

Az előző részben kiakadtam, hogy Simon olyan főszereplő-féle lett. Itt kevesebbet van, de viszont kicsit sok szereplőn keresztül ugrálunk, ami engem zavar. Én szerettem „csak” Clary fejében lenni, a közt és a Jace közti kapcsolat úgy volt tökéletesen ábrázolva. Sajnos az első három rész után az lezáródott, és mintha már csak megszokásból lennének olykor nyálas szövegek, amiket sokszor nehezemre is esik elhinni. Annyira szeretném, ha együtt maradnának, de valami itt már nem stimmel, de valószínűleg csak azért, mert nem az ő kapcsolatuk itt már a legfontosabb.

 Mindezek ellenére ez egy jó rész. Izgalmas, és bár Ott van a Clary-Jace kapcsolat (édes istenem, teperd már le azt a csajt, mert még egy ilyen rész, és kiakadok!), minden más is fontos, sőt, meg merem kockáztatni, hogy fontosabb szerepet játszott benne. Főleg Sebastian karaktere tetszett, ahogy próbál a magány elől menekülni úgy, hogy fogságban tart másokat, de közben mégsem jó szándékkal és csak azért, hogy nézegesse őket. Nem szeretnék mélyen belemenni, mert félek, hogy akkor nem lesz szívem ennyi csillagot adni rá. De nem akarok kevesebbet adni! Szóval legyen elég ennyi…

Nagyon nehéz erről írni, tényleg, és közben látni egy Jamie Campbell Bower videót, amiben a Waiting-et énekli, míg ezt írom... Legszívesebben csak neki adnék ezer csillagot! De nem lehet... Csak négyet kap...

4/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése