 |
| Eredeti cím: -- Fordítás: -- Kiadás: Ciceró, 2013 Oldalszám: 272 |
Először is maga a Kalauz. SzJG-rajongó vagyok, bevallom, nekem kellettek az extra információk. Zseniális ötletnek tartottam, hogy egy ilyen is lesz. De a piros borító nem nyerte el a tetszésemet… Az alatta lévő zöld már sokkal inkább, de arról a mai napig, míg a kezembe nem fogtam, nem is tudtam.
Aztán a belseje. Mi is volt benne? Az előszó. Hosszú, leinerlaurás véleményezése a sorozatról, az érzései. Kicsit olyan érzés volt, mintha megint a Remek!-et olvasnám. Úgy tűnik, abban nagyon az ő nyers gondolatai voltak :) Természetesen ez, és az utószó is tetszett, hisz magától a szerzőtől hallunk/olvasunk valami mélyebbet, ami nagyon ő. Ez nem lehet rossz!
Ami lehet rossz, az a karakterábrázolás. És az is. Szinte senkit nem így képzeltem el, a rajzok sem nyerték el a tetszésemet (talán a színezési technika az egyetlen, ami megfogott), mégis, emiatt nem ítélem el, mert ez egy könyvsorozat, a szereplőket mindenki úgy képzeli el, ahogy akarja. Úgy kell tekinteni rájuk, most itt a molyon a sok vélemény egyikére, úgy pedig érdekes megnézni, más mit is gondol róluk.
Az érdekességek és a kimaradt jelenetek számomra talán a legjobbak voltak. Ehhez nem kell kommentárt fűznöm, hisz épp ez a könyv lényege: új információk, és ezek 100%-osan azok voltak! Mondjuk ez a gyakori kérdésekről nem mondható annyira el, 90%-uk már a neten is megtalálható volt a könyv megjelenése előtt, de még elnézzük.
És a legvége előtti rész: az elvetett borítóterveke. Az első három kötetnél – és főleg az elsőnél – még nagyon érdekesek voltak. Többféle volt, itt dőlt el az egész sorozat stílusa, sok próbálkozás, verzió. De a többinél főleg csak színváltoztatások voltak, egy-egy apróbb ábra átrakása, és mindegyikhez egy-egy kisebb megjegyzés. Kevésé volt érdekes, mint amire számítottam.
De mint látjátok, megkapta az öt csillagot. Miért? Mert ez egy abszolút lezárás, egy búcsú. És én érzelgős vagyok. Ha valaminek vége, vagy valaki elmegy, bármennyire utáltam, bármilyen negatív tulajdonságot is láttam benne, csak a pozitívumokra tudok gondolni. És ezért kapja meg ez is. Nem (csak) azért, mert jó, hanem mert búcsú, és mert azok nem a negatív dolgokról szólnak!
5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése