Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Eredeti cím: Rebecca
Fordítás: Ruzitska Mária
Kiadás: Európa, 1986
Oldalszám: 546

Manderley egy hatalmas angol kastély, tele inasokkal, házvezetőnővel, szakáccsal, szobalányokkal. Maxim de Winter, ura a birtoknak, egy nap megismerkedik Monte Carlo-ban egy fiatal, visszahúzódó, szerény lánnyal, akit nyomban feleségül is vesz, ezzel Manderley úrnőjévé téve az addig társalkodónőként munkálkodó lányt.

Igen ám, de nem ő az első úrnője Manderley-nek. Max előző feleségének, Rebeccának a szelleme még mindig a kastélyban jár-kel, minden szolgáló még őt látja minden porszemben, főleg a házvezetőnő, Mrs Danvers, aki egyből gyűlöli az új asszonyt, mert neki mindig Rebecca marad Manderley úrnője.

Az új asszony - nevezzük 'Én'-nek - azt hiszi, Max nem szereti, mert még mindig elhunyt felesége iránt dobog a szíve, ő nem elég jó pótlék az asszony szerepére. Azonban a ház - és Rebecca is - sokkal nagyobb, sokkal összetettebb titkot rejt, mint egyszerű volt szerelem.

Tipikus "ne ítélj ez alapján a hülye borító alapján"-könyv. Bár ha megnézzük az újabb kiadásokat én is ezt választom inkább, sőt, én ezt akartam, ezért nem vettem meg anyukám boltjában az új kiadást, mert vacilláltam, beszerezzem-e inkább antikvárban, de @enccys megelőzött a döntéssel, hisz tőle kaptam meg ebben a csodálatos, régi kiadásban (itt is szeretném neki nagyon megköszönni, mert kedvenc született!).

Azért azt megjegyezném, hogy ennek az elolvasását is az Operettszínháznak köszönhetem (nagyjából mint az Elfújta a szelet). Ugyan ezt sem láttam (mert sajnos már nem játszák... ), ugyanis mikor elkezdtem YouTube-on mászkáltam, megtaláltam a teljes felvételt róla. Persze, lusta voltam, nem néztem végig, de a dalokat elkezdtem hallgatni belőle, beleszerettem, és megnéztem inkább egy ismerős ajánlására a filmet, amiről tudni kell, hogy Hitchcock rendezte, és zseniális!

Csak annyit hallottam róla, hogy borzongós, nem rémisztő, inkább elgondolkodtató és meglepő, végig ezzel a hidegkirázós-érzéssel. Na, hát pont erre van szükségem, ezt szeretem! Persze a filmet imádtam, neki is estem a könyvnek - amit persze nem bírtam letenni, mondanom sem kell :) 

Nem akarok sok mindent elárulni róla, mert ez a könyv pont a meglepetés erejével jó, de ha esetleg nincs kedvetek elolvasni, vagy nem szeretitek a fekete-fehér filmeket, akkor mindenképp nézzétek meg a musicalt (belinkelem)! Nagyszerű feldolgozás, érdemes megnézni, mert átadja ugyanazt, mint a film és a könyv. Ráadásul szórakoztató is (és hát ősi Szinetár-Bereczki rajongó vagyok, mi mást i s mondhatnék). 

Szóval, ha egy kis borzongásra és elgondolkodásra vágytok, akkor ezt a könyvet vonatkoztassátok el a borítójától, és olvassátok el! Nagyon jó! 

A musical: