 |
| Eredeti cím: Red Riding Hood Fordítás: Gazdag Tímea Kiadás: Könyvmolyképző, 2011 Oldalszám: 270 |
Valerie egy számomra nem teljesen tisztán látott korban él iszákos apjával, anyjával és a nővérével, Lucie-vel. Kis falujukban sosincs teljes nyugalom, minden teliholdkor fel kell áldozniuk valamit a vérfarkas oltárán, hogy az ne támadja meg a lakosságuk tagjait.
Egy nap azonban a farkas mégis lecsap, mikor a Hold vérvörösen világít az égen, és Valerie nővérét taszítja a halálba. Hosszú, majdnem egy oldalon át tartó gyászukat aztán a farkas állandó és véres támadása szakítja meg, ami valamiért Valerie körül élesedik ki igazán.
Mondanom sem kell, egy gyönyörű szép leányról van szó, akiért minden férfi nyáladzani kezd, mint Pavlov kutyája. Így hát akad szerelmi háromszög is, bár még nem értem, hogy hogy alakult ki Valerie és Peter, a gyerekkori játszópajtás (aki kiskorukban elköltözött a faluból, majd most újra feltűnt) között két nap alatt ekkora szerelem, mint ahogy azt ők elmondják.
A másik pasi, Henry, szerelmes a lányba, el is jegyzi, de Valerie ugye a rosszfiúnkat szereti. Ez mondjuk nem tántorítja el attól, hogy Peter-t is, Henry-t is, az anyját és a nagyanyját is vérfarkasként gyanúsítsa önmagában, váltakozva, persze, valamilyen sémában, így hol ezt nem szereti, mert farkas, hol meg azt nem. Bizonyíték persze mindig van valami, de olyankor, mikor Peter a farkas a kicsi kis szőke fejében, nagyon nem szereti, undorodik tőle, majd fél perccel később, mikor a fiú ráveti magát, már nem érdekli, hogy micsoda, annyira szereti.
Oké, eddig is nagyon spoileres voltam, de amit most írok, az abszolút a végére utal, sőt, azt írja le, így ha esetleg, véletlenül nem érdekelné, ki is a farkas, itt végképp álljon meg!
Na most, az egész könyvben mindenkire gyanakodtunk, kivéve apukára. És hát ő a mi gonosz vérfarkasunk. Mikor ez kiderül, akkor apucit megöljük Peterrel együtt, nem érzünk bűntudatot, elvégre ő ölte meg Valerie nővérét, és sebzette meg a saját feleségét, hogy a többit ne is soroljuk, de édesapa a haldoklási folyamat közben megharapta a mi rosszfiúnkat. Hupsz. Most már ő is vérfarkas, veszélyes mindenre és mindenkire. Nos, akkor jönne a logika a képbe (ami az egész könyvben meglehetősen hiányosan szerepelt), miszerint őt is öljük meg. Aha. Neeem, van egy jobb ötlete a szőke csitrinek! Feküdjünk le vele, majd hagyjuk elmenni megtanulni a farkasságát kezelni, és várjuk vissza tárt karokkal, mert annyira szeretjük.
Én levontam a tanulságot, meg a történet lényegét, remélem ti is.
Apucit nem szeretjük. Ennyi. Kész. Mindenkinek leesett? Akkor jó...
0.5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése