2013. július 1., hétfő

Kemese Fanni: A napszemű Pippa Kenn

Eredeti cím: –
Fordítás: –
Kiadás: Könyvmolyképző, 2012
Oldalszám: 304
(A bejegyzés még korábban íródott, most került át a régebbi blogról. Kicsit kibővítve mostani gondolataimmal tettem közzé itt.)

A történet a világvége után jóval játszódik. Pippa elveszíti a családját, ennek következtében egyedül marad, öt éven keresztül, a biztonságos erődházban. Nem tudja, élnek-e még kint emberek, vagy sem, napjait az élelemszerzés, stand-up-comedy hallgatás és a sápadtaktól való védekezés teszi ki.

Egy nap azonban egy fiú vetődik oda, akinek sikerül Pippának megmentenie az életét. Nála marad, és szép lassan egymásba szeretnek. Boldogságuk azonban nem tart sokáig, ugyanis ugyanis Ruben állítja, hogy létezik egy emberekből álló kolónia, a mérgezett Vörös Erdőn túl.

Elindulnak, de hatalmas veszélynek teszik ki magukat, a rohanó sápadtak, a Vörös Erdő mérge, mind-mind ellenük dolgoznak.

Az Aranymosáson ez volt az egyetlen, aminek a prológusába

bele olvastam, és egyből érdekelni kezdett. Aztán nem követtem számon az eseményeket, csak arra eszméltem, hogy megjelent! Egyből meg akartam szerezni! Olvastam a kritikákat róla, mind pozitív volt, aminek örültem A Mikulás meg is hozta, ráadásul dedikálva, így belevágtam. Az eredmény? Na lássuk…
A szerző, akinek az
egészet köszön-
hetjük


Imádtam…:
  1. A leírások/párbeszédek egyenesen (=tökéletesen) megoszló arányát.
  2. A megteremtett, de nem az olvasóra erőltetett világot.
  3. A természetességet.
  4. (a borítót)
  5. Hogy nem minden habos és rózsaszín (csak néha).
  6. A fogalmazást/stílust.
  7. Kelsei-t.
  8. Hogy nem gyűlöltem a főszereplőket (nem is lettek annyira a kedvenceim, de azért már jónak számít nálam!).
Voltak dolgok ugyan, amik kevésbé tetszettek, de minden könyvben van ilyen. Ebben azok a szappan-bokrok ütötték ki a biztosítékot, de próbáltam nem foglalkozni velük, és lám! Sikerült. A többi zavaró tényezőt (mint pl. a nagybátyjához köthető, teljesen evidens dolog) is kizártam, hátradőltem, és élveztem. Így lett ez egy kedvenc-könyv. Nincs mese, Fanni stílusa lehengerlő, a világ érdekes (bár lehetne hosszabb…), jól megírt könyv. Kell ennél több? Nekem most nem kellett!

Sok érdekes kép található az írónő Pinterest oldalán a következő linken:
http://pinterest.com/fantyasticv/pippa-kenn-sorozat/

5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése