Eredeti cím: Anne Frank Diario Fordító: Bernáth István Kiadás: Park Könyvkiadó, 2003 Oldalszám: 312 |
Anne Frank egy zsidó, 13 éves kislány 1942-ben, mikor megkapja a naplóját a születésnapjára. Innentől kezdve mindent lejegyez. Hogyan kellett bujkálniuk, miután a nővére megkapta a behívóját, hogyan jutottak ételhez, és hogyan rendezkedtek be a Hátsó traktusban. A félelem a mindennapi életük részévé válik, de mégis, megszokják, ez lesz az életük, Anne pedig próbál úgy viselkedni, mint egy normális lány. Imád tanulni, írni, el is határozza, ha a háború véget ér, írókén szeretné folytatni. Erre azonban nem kerül sor, mivel a napló befejezése után, 1944 augusztusában, feljelentik őket, és az apján kívül senki nem éli túl. Az apja volt az,aki kiadatta a lánya naplóját,eleinte kihúzva a részeket, amik túlzott szexualitásról, vagy az anyja szidásáról szóltak, ám ebben a kiadásban már minden részlet benne van.
Én nagyon szeretem a napló regényeket, nem tudom, honnan ez a vonzalom, és természetesen az a legjobb, ami hiteles. Olyanokat szoktak nem igazi naplóknál írni, amit nem tudom elhinni, hogy egy 13-14 éves gyerek írt, de mivel ez a könyve egy igazi napló, voltak benne hibák. És ez így természetes egy naplónál. Aki naplót vezet,. nem feltétlenül ír tökéletes regény-formában bele.
Nem fogok sokat írni a könyvről, mert nem lehet igazán. Csak Anne mindennapjait írja le, ahogy zsidóként bujkált, és így élte az életét. Engem mindig megráznak az ilyen témák, nem tudom elképzelni, hogy csak azért, mert zsidók voltak, miért kellett üldözni őket. Nekem ez sok, én nem bírom. Mikor a végét olvastam, ahol leírták, mi történt a napló befejezése után, kiakadtam. Hogy lehettek emberek, akik feljelentették szerencsétleneket? Sosem fogom megérteni, vagy elfogadni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése