 |
| Eredeti cím: – Fordító: – Kiadás: Random House Large Print Publishing Oldalszám: 448 |
Fülszöveg (a magyar kiadás hátuljáról): Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba . A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot csak kétségbeesést és vívódást.
Vélemény: Ez a könyv számomra fantasztikus volt! Még az is elképzelhető, hogy valamikor újra olvasom 
Nem kifejezetten a szerelemről szólt, bár az is szerepet kapott benne. Magáról az életről, hogy milyen volt gésának lenni abban az időben, és hogy ez mivel járt.
A történetet Sayuri, egy japán lány szemszögéből olvashatjuk egészen tízen egy-két éve korától a korai felnőttig. Vele izgulunk, miközben várjuk, mikor válik gésává, de nem ez a legfontosabb az egészben. Hanem a mindennapjai. Ő csak el akarta mesélni az élettörténetét, nem a háborút, vagy a gésák állapotát, bár természetesen ezt is bele fűzte, hisz azért a mindennapjai ezek körül forogtak.
Nem kifejezetten a szerelemről szólt, bár az is szerepet kapott benne. Magáról az életről, hogy milyen volt gésának lenni abban az időben, és hogy ez mivel járt.A történetet Sayuri, egy japán lány szemszögéből olvashatjuk egészen tízen egy-két éve korától a korai felnőttig. Vele izgulunk, miközben várjuk, mikor válik gésává, de nem ez a legfontosabb az egészben. Hanem a mindennapjai. Ő csak el akarta mesélni az élettörténetét, nem a háborút, vagy a gésák állapotát, bár természetesen ezt is bele fűzte, hisz azért a mindennapjai ezek körül forogtak.
Angolul olvastam a könyvet, de így is tökéletesen átéreztem minden mondatát. A félelmét Hatsumomo, az idősebb gésától, ami később szánalommá változott, ahogy rájött, már nem parancsolhat neki és ahogy egyre magabiztosabbá vált, főleg férfi társaságban. A mondtatok mindig összefüggően követték egymást, a hasonlatok, metaforák pedig egyediek voltak, amiktől még élvezetesebbé vált a könyv. Persze, kegyetlen világ volt, de nekem, ugyan úgy, mint az Anna Kareninában, tetszik, hogy meg volt mindennek a rendje, a gésák belesegítették a férfiakat a cipőjükbe, elkísérték őket a mosdóig, stb. Szerintem ez szép, bármennyire is rossz. Ez így nem értelmes, de én szeretem, h a mindennek meg van a rendje.
Annak ellenére, hogy megismertük a családjától korán elszakított Sayurit, a gésák öltözködéséről, a ruhadarabjaik elnevezéséről és a szokásaikról is rengeteget meg tanultam a könyvből. Tökéletesen átláttam az akkori világot, még ha csak ebből a megvilágításból is, de így tulajdonképpen mindenről megtudtam valamit, hisz a gésák azért elég társasági lényeg voltak
Nem nagyon tudok róla mást írni, nekem nagyon tetszett, csak ajánlani tudom!:)
5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése