Eredeti cím: – Fordítás: – Kiadás: HarperTeen, 2009 Oldalszám: 336 |
Hanna és hamarosan
mostohatestvérévé váló Kate viszonya és barátsága vajon hogy alakul?
Aria és Xavier, anyja interneten szerzett pasija között mi történik?
Emily most akkor melyik nemet is részesíti előnyben? És Spencer családja
teljesen megőrült, vagy van egy másik magyarázat is a történtekre?
Négy lány, egy halott barátnő, titokzatos, megszűnni nem akaró, rejtélyes SMS-ek, és Rosewood? Mi kell még egy jó könyvhöz? Eddig azt hittem, semmi más, ám ez a kötet ebből a szempontból csalódás volt…
Az egész túl felszínes, túl kiszámítható volt. Előre tudtam minden lépést (bár a végkifejletet még nem ), és bár a fogalmazást és az egész stílusát továbbra is imádom, ez most kicsit zavart. A kedvenc szemszögeim még mindig Emily és Aria, és Spencer és Hanna azok, akiktől a hideg kiráz, és legszívesebben jól felképelném őket, gyakorlatilag minden pillanatban.
Azt még mindig nem tudom, hogy volt képes Shepard ennyi részt írni neki (és még ír is, ha jól tudom!), és mindegyik más, nem sablonos (na jó, ez ugye picit az volt), és mindig meglep valamivel. A legjobb az egészben, hogy mikor fejezetenként váltja a szemszögeket, nem E/1-ben teszi azt ugyan, de mégis, mindegyik lánynak teljesen külön stílusa van, a mellékszereplők is tökéletesen kivannak dolgozva, és mintha mindenki élne. Oké, olykor felszínesek, de én így is élvezem!
És akkor legeslegjobb rész az egészben (és az eddigi kötetekben is): a legvége! Mindig van egy epilógus, amit mintha maga A írni. Összefoglalja, mi is történt az aktuális részben, és mire lehet számítani a következőben. Mindezt annyira jó, hozzá tökéletesen illő stílusban, hogy az egész könyvben ezt várom a legjobban!
Még mindig csak ajánlani tudom mindenkinek, lehetőleg angolul, bár nem tudom, a magyar fordítás milyen lett, én nem mertem elolvasni… Kommentben leírhatná az, aki már olvasta úgy! Hajt a kíváncsiság, szóval írjatok, írjatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése