 |
| Eredeti cím: The Selection Fordítás: Gázsity Mila Kiadás: GABO, 2013 Oldalszám: 360 |
Ebben a világban él America Singer a családjában, a kasztrendszerben pedig az Ötösökhöz tartoznak, ami azt jelenti, hogy zenével, festészettel, és egyéb művészetekkel keresik meg a mindennapi megélhetéshez szükséges anyagiakat. Ám mivel nem sokkal vannak a Nyolcasok fölött, nem könnyű számukra az élet, hiába tehetséges mindük valamiben (kivéve az öccse, Gerad, aki még nem találta meg, miben tehetséges).
America tehetséges zenész, sok hangszeren játszik és gyönyörűen énekel, ráadásul családja és egyéb ismerősei szerint is gyönyörűbb, mint a többi 17 év körül lány a tartományukban. Éppen ezért, mikor megkapják a jelentkezési lapot a Párválasztóra, anyja addig intézkedik, míg rá nem veszi lányát egy próbára (nem is sejti, hogy a lány nem miatta, hanem titkos szerelme, a Hatos Aspen miatt jelentkezett, aki megkérte, próbálja meg, majd el is hagyta Americát).
A Párválasztó keretein belül az aktuális herceg feleséget keres magának abból a 35 kisorsolt lányból, akik beöltöznek hozzá a kastélyba. America bekerül, és már az első nap találkozik a herceggel, holott a hivatalos találkozás csak másnap lenne. Ennél a találkozásnál jól le is hordja a sárga földig, elküldi őt melegebb tájakra, ám úgy néz ki, épp ezzel imponál a leginkább Maxon hercegnek, aki ezután igyekszik minél több időt eltölteni a lány társaságában.
Ó, ez a könyv! Azt sem tudom, mit írjak róla. Kénytelen vagyok azonban megpróbálni, de attól nem kell félni, hogy szidni fogom, ugyanis eléggé elnyerte a tetszésemet.
Nem voltak elvárásaim a könyvvel kapcsolatban, egyszerűen csak megláttam a borítóját, és egyből beleszerettem. Már megjelenése előtt a kezemben akartam tartani, ami végül sikerült is (csak az olvasás váratott magára, de miért is?). Szóval csak lekaptam a polcról, mert szép volt. A fülszöveget még elolvastam (többször is), és ebből arra következtettem, hol valamikor a régmúlt időkben járunk. nagy meglepetés volt, mikor kiderült számomra, hogy nem, hanem épp ellenkezőleg! Ez mondjuk nem nagyon osztott-szorzott, bárhol játszódhatott volna, a világ annyira nem volt előtérben. De nem is hiányoltam.
Valószínűleg olyan állapotban voltam, mikor valami könnyű, romantikus dologra volt szükségem, de ami azért nem annyira megszokott. Hát, volt ugyan benne egy-két meglepő(bb) csavar(ocska), de nekem most megfelelt.
America nem az a karakter, akit utálni lehet. Volt saját egyénisége, és a gondolatai is sajátosabbá tették. Nem éreztem úgy, hogy ki akarok szakadni a fejéből, kényelmesen elhelyezkedem, biztonságban éreztem magam, és hagytam, hadd sodorjanak a gondolatai az események tengerén.
A herceg teljesen tipikus volt, mégis, egyből beleszerettem. Szimpatikus, kedves, a lányok elmondása alapján nagyon helyes, így semmi okom nincs arra, hogy ne szeressem :) Americának se sok lenne, mivel Aspen nekem, sokakkal ellentétben, egyáltalán nem volt szimpatikus. Én nem akarom, hogy a folytatásokban esetleg összejöjjenek, és nem is akarom, hogy America és Maxon közé álljon, akár csak egy vita erejéig is. Nem, hadd legyenek boldogok!
Sokan mondják, hogy ez a Nagy Ő és a Csipkerózsika, esetleg az Éhezők Viadala keveréke. Nos, én ebből éreztem a Nagy Ő-t, ugye, a párválasztás miatt, és az Éhezők Viadalát azon a szinten, hogy a kommentátor, Gavril, épp olyan volt, mint az ÉV-ben, de másban nem. A Csipkerózsikát nem éreztem benne, nekem ami eszembe jutott, az a Neveletlen hercegnő film volt. Legerősebben akkor éreztem utóbbit a könyvben, mikor megismertük a szobalányokat. Az itt három, nem kettő lány épp úgy pukedlizgetett, hajlongott, és meghökkent, mikor America megkérte őket, hogy ne tegyék, mint a Neveletlen hercegnőben.
Ezt pukedlik és köszönetnyilvánítások özöne követte, amiről megpróbáltam lebeszélni őket, és aztán végre magamra maradtam.
A történet maga annyira nem bonyolult. Olyan kérdések merültek fel bennem, amik főleg a
felkelésekhez köthetőek, és főleg olyanok, mint, hogy kik is ezek a felkelők, miért támadnak és mit keresnek? Ezekre remélem kapok választ a folytatásban, a The Elite-ben. Félek, mert reménykedtem abban, hogy ez csak egy részből áll majd, de ez is trilógia, a harmadik rész még angolul sem jelent meg, csak jövő tavasszal fog, így várhatok sokáig a The One-ra... (Megjelent egy kiegészítőkötet, a The Prince, ami arról szól, mi volt Maxon herceggel a Párválasztó előtt. Szerintem elolvasom! :P).
Érdekesek voltak a történelemórák, mármint az az egy, amibe belátást nyertünk. Pár idézettel mutatnám meg, miért is.
- Ki volt az Egyesült Államok elnöke a III. világháború alatt?
A válasz nem is lényeges, csak, hogy ilyen is volt (amúgy Walish elnök...).
Kína Amerikai Állama.
A nagy kínai támadás után, és még Iléa előtt (ami a "megmentőjéről" kapta a nevét).
- Drága kislányok, a történelem nem olyan dolog, amit tanulmányozni kell. Ez olyan valami, amit egyszerűen csak tudunk.
Ebben a hozzáállásban láthatunk valamit abból, hogy itt bizony titkolózás folyik, és Americában is felmerül a kérdés, vajon miért nem akarják, hogy sokat tudjanak a történelemről.
Ez egy érdekes történet, nekem nagyon tetszett, aranyos és szórakoztató volt, még szerelmes is lettem, és nem dobáltam volna meg a szereplők 90%-át forró almás lepénnyel sem. Pozitívum :) Kifejezetten nyáron ajánlom olvasni, mikor az ember agya ki van szívva a strandon, ert gondolkozást nem nagyon igényel, de nem válik unalmassá sem!
- Köszönöm a felvezetést, felség! - kiáltotta Gavril, miközben kikocogott a színpadra. - Nagyon tehetségesen csinálta! Ha nem válik be az a hercegesdi, akkor esetleg keressen állást a szórakoztatóiparban!
5/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése